Ahogy arról már írtam az elősző részben, hogy a nap járását is ismernünk kell a kollektor elhelyezése miatt. A legideálisabb a déli irányba álló napkollektor, ez adja a legjobb hatásfokot. Sajnos a családi házak túlnyomó részének nincsen déli oldala, vagy azon az oldalon csak elég kevés a szabad hely. Hogyan is tályoljuk akkor a kollektorunkat?

A nap mint tudjuk keleten kell fel és nyugaton nyugszik le. A fő szempont az, hogy lehetőleg déli irányba nézzen a kollektor, de ha erre nincs lehetőség akkor is van megoldás. Ha egy délkeleti falra rakjuk a kollektort, akkor a reggeli órákban kezd fűteni, ha a délnyugati falra rakjuk akkor viszont a délutáni és esti órákban fog fűteni. Természetesen ezekben az esetekben nem használjuk ki teljes mértékben a rendelkezésünkre álló napsugárzást, de még így sincs minden veszve.

A kollektorunk ugyanis a szórt napsugárzásból is tud energiát nyerni, de jóval kevesebbet, mintha közvetlenül érné a nap.

Extrém esetben még az is megoldás lehet, hogy a tetőre rakjuk a kollektort, ami miatt nyáron jóval magasabb hőmérsékletre melegszik fel, mint télen, de ez még mindig jobb megoldás, minthogy egyáltalán nincs kollektorunk. Így viszont meg kell oldanunk azt, hogy a padlástéren keresztül hőszigetelt csövekkel vezessük a levegőt a kollektorba és vissza.

Fontos azt is tudnunk, hogy milyen árnyékok vetülnek a tervezett kollektorunk helyére, pld magas fa, szomszéd ház, templomtorony árnyéka, mert ezek is rontják a hatásfokot jelentősen. A legideálisabb, ha a tervezett falszakaszra nem esik semmilyen árnyék.

Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy mekkora kollektorra lenne szükségünk.

Sajnos nem találtam olyan rajzot ami kimondottan a sörkollektor méretezéséhez ad támpontot így jobb hijján egy vizes kollektorral tervezett fűtés és használati melegvíz előállító kollektor adatlapját tudom felhasználni.

A sörkollektornál is hasonló a helyzet, de a sörkollektor sokkal jobb hatásfokon tud meleg levegőt előállítani mint más fajta kollektorok mint pld a vizes kollektorok. Ezért már pár m2-es kollektort is érdemes megépíteni. Az eddigi tapasztalatok alapján a 10%-os kollektor felülettel számolhatunk, azaz pld egy 20m2-es szoba fűtésrásegítésére egy 2m2-es kollektor már használható és jól érezhető is. Természetesen ha ennél nagyobbat építünk akkor az nem baj, mert ezzel a töblet hővel nagyobb arányban tudjuk majd kiválltani a meglévő fűtésünket. Törekedjünk arra, hogy a lehető legnagyobb kollektort építsük meg elsőre a rendelkezésre álló szabad falfelület szerint, mert utólagosan sokkal több munkával és költséggel tudjuk majd csak bővíteni vagy átalakítani. Arról nem is beszélve, hogy ha pld több különálló kollektort alkalmazunk akkor ahoz mindegyiknél szükség van egy drága ventillátorra, vezérlésre, ami mind költség és áramfogyasztás.

Tehát a leggazdaságosabb az, ha a lehető legnagyobb méretüre tervezzük a kollektorunkat, mert így csak 1 db ventillátorra és 1 db vezérlőre lesz szükségünk. A faláttöréseknél sem utolsó szempont, hogy így csak 2 db lyukat kell készítenünk.

Ha mégis olyan szerencsések vagyunk, hogy rendelkezésünkre áll egy olyan szabad falszakasz amelyen pld 6-8m2-es kollektort is fel lehetne építeni de a 10%-os szabály szerint elég lenne 2m2-es is, akkor is inkább a 6-8m2-est építsük meg. Ha a szobában túl meleget csinálna a kollektor akkor az még mindig jobb eset, mert az szobák közötti ajtók nyitvahagyásával a ház többi helységét is fűteni tudjuk.