HTML

Sörkollektor-Napkollektor

Házilag elkészíthető, olcsó de jó hatásfokú napkollektor bemutatása, mit hogyan készíts. Ez a blog azért jött létre, mert érdekel, mi az amit meg tudok vagy tudnék tenni, hogy kevesebbet ártsak a természetnek, védjem a környezetet, és közben olcsóbban fűtsem a házamat napenergiával.

Rovatok

Friss topikok

Hogyan működik a sörkollektor?

2008.10.31. 08:16 kgl

A legelső lépésben ajánlom mindenkinek, hogy a sörkollektor működéséről alaposan tályékozódjon. Erre az egyik legjobb leírást Szentgyörgyi Péter készítette, ő honosította meg magyarországon elsőként a sörkollektort. Az írása még 1996-ban készült és azóta nagyon sok sörkollektor készült az országban, így újabb tapasztalatokkal is gyarapodtunk. A legfontosabb válltozás az volt, hogy míg Szentgyörgyi különféle perdítőket alkalmazott a levegő terelésére addig ma már inkább az az alapelv, hogy nem kell semmiféle perdítő, mert csak rontja a hatásfokot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nézzük is csak meg, hogy hogyan néz ki a kollektor működése:

A kollektor sörösdobozokból összeállított csőveket tartalmaz, ahol a dobozok alja és teteje teljesen le van vágva. A dobozokat oszlopokká -> csövekké ragasztjuk össze majd matt fekete festékkel, vagy erre speciálisan kikisérletezett szolárfestékkel festjük le. A matt fekete festék olcsóbb, de egy kicsivet gyengébb is a hatásfoka.

A házfalra egy hőszigetelt doboz kerül felépítésre aminek az elején egy polkarbonát fedés van. A házfalon 2 db áttörést kell készíteni alul egy 100-160mm-es átmérővel, felül pedig egy 150-160mm átmérőjűt. A rajzon még ennél kisebb átmérőjű áttörések vannak, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minnél nagyobb átmérőjű az áttörés annál jobb a kollektor hatásfoka. A kisebb átmérőjű lyuk ugyanis jobban lefogja a ventillátor álltal benyomott levegő mennyiségét. Tehát ne spóroljunk a lyuk átmérőjével mert utólag nagyon nehéz és költséges lehet az átalakítása.

Ebbe a dobozba kerülnek beépítésre a sörösoszlopok úgy, hogy alul és felül egy egy gyüjtőbe illetve osztóba csatlakoznak. A falon az áttörések ezekbe a gyüjtő illetve osztó csatornákba kerülnek bevezetésre.

Az alsó faláttörésnél egy légteknikai szűrün keresztül egy kis fogyasztású de nagy levegőnyomást biztosító ventillátor a lakás padlószintjénél lévő hidegebb levegőt beszívja, az a faláttörésen keresztül kijut a kollektor osztójába. Az osztóból a levegő a csövekben áramlik felfele, majd a gyüjtőn keresztül a már felmelegedett levegő visszajön a lakásba.

A ventillátort egy thermosztát vagy egy hőkülönbség kapcsoló áramkör vezérli. A hőkülönbség kapcsoló kicsivel többe kerül, de sokkal pontosabban és gyorsabban reagál a napsugárzásra. A thermosztát is megteszi de számolnunk kell arra, hogy hamarabb tönkre fog menni, ugyanis a thermosztátokat álltalában max 100C fokos hőmérsékletre méretezik, míg a kollektorban akár 130C fokra is felmehet a hőmérséklet nyáron. így a thermosztát túlterhelődik, az érzékelő bimetálja eldeformálódik és emiatt elmászik a munkapontja amire beállítottuk.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://sorkollektor.blog.hu/api/trackback/id/tr11741771

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.