A legelső lépésben ajánlom mindenkinek, hogy a sörkollektor működéséről alaposan tájékozódjon. Erre az egyik legjobb leírást Szentgyörgyi Péter készítette, ő honosította meg Magyarországon elsőként a sörkollektort. Az írása még 1996-ban készült és azóta nagyon sok sörkollektor készült az országban, így újabb tapasztalatokkal is gyarapodtunk. A legfontosabb változás az volt, hogy míg Szentgyörgyi különféle perdítőket alkalmazott a levegő terelésére addig ma már inkább az az alapelv, hogy nem kell semmiféle perdítő, mert csak rontja a hatásfokot.
Nézzük is csak meg, hogy hogyan néz ki a kollektor működése:
A kollektor sörösdobozokból összeállított csöveket tartalmaz, ahol a dobozok alja és teteje teljesen le van vágva. A dobozokat oszlopokká -> csövekké ragasztjuk össze majd matt fekete festékkel, vagy erre speciálisan kikísérletezett szolárfestékkel festjük le. A matt fekete festék olcsóbb, de egy kicsivel gyengébb is a hatásfoka.
A házfalra egy hőszigetelt doboz kerül felépítésre, aminek az elején egy polikarbonát fedés van. A házfalon 2 db áttörést kell készíteni alul egy 100-160mm-es átmérővel, felül pedig egy 150-160mm átmérőjűt. A rajzon még ennél kisebb átmérőjű áttörések vannak, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minél nagyobb átmérőjű az áttörés annál jobb a kollektor hatásfoka. A kisebb átmérőjű lyuk ugyanis jobban lefogja a ventilátor álltál benyomott levegő mennyiségét. Tehát ne spóroljunk a lyuk átmérőjével mert utólag nagyon nehéz és költséges lehet az átalakítása.
Ebbe a dobozba kerülnek beépítésre a sörösoszlopok úgy, hogy alul és felül egy-egy gyűjtőbe, illetve osztóba csatlakoznak. A falon az áttörések ezekbe a gyűjtő, illetve osztó csatornákba kerülnek bevezetésre.
Az alsó faláttörésnél egy légtechnikai szűrőn keresztül egy kis fogyasztású, de nagy levegőnyomást biztosító ventilátor a lakás padlószintjénél lévő hidegebb levegőt beszívja, az a faláttörésen keresztül kijut a kollektor osztójába. Az osztóból a levegő a csövekben áramlik felfele, majd a gyűjtőn keresztül a már felmelegedett levegő visszajön a lakásba.
A ventilátort egy termosztát vagy egy hőkülönbség kapcsoló áramkör vezérli. A hőkülönbség kapcsoló kicsivel többe kerül, de sokkal pontosabban és gyorsabban reagál a napsugárzásra. A termosztát is megteszi, de számolnunk kell arra, hogy hamarabb tönkre fog menni, ugyanis a termosztátokat álltalában max 100C fokos hőmérsékletre méretezik, míg a kollektorban akár 130C fokra is felmehet a hőmérséklet nyáron. így a termosztát túlterhelődik, az érzékelő bimetal eldeformálódik és emiatt elmászik a munkapontja amire beállítottuk.